Ideális telünk van

A múlt hét tavaszias időjárása után a hétvégére visszatért a tél, és vasárnap ismét hó takarta be az ország keleti felét. A folytatásban mediterrán ciklonok határozzák meg az időjárást, a hét első felében további havazásra, csütörtöktől vegyes halmazállapotú csapadékra van kilátás – áll az OMSZ agrometeorológiai előrejelzésében. A talajok felső 20 cm-es rétege általában véve jó vízellátottságú, és lassan az alsóbb rétegekbe is leszivárog a víz. Talajfagy egyelőre sehol nem akadályozza ezt, jellemzően 0 és +1 fok között van az 5 cm-es talajhőmérséklet, ennél magasabb értékek a déli, délnyugati határszélen fordulnak elő. Az őszi vetések továbbra is nyugalomban, ideális körülmények között telelnek, károsító fagy ezen a héten sem valószínű. 
Hivatalos közlemény, de a látottak is hasonlót mutatnak kinn a területen, ami bizakodásra ad okot. Nem volt ez mindig így...

Ősz, majd tél...

Van valami csodálatos a természet körforgásában. Ahogy tél végén türelmetlenül toporgunk: mikor lehet már kezdeni egy újabb évet, mikor nyílik meg a lehetőség a körülmények és önmagunk újbóli legyőzésére (jó értelemben véve). Majd tavasszal, a legnagyobb hajrában, egyszerre sírjuk vissza a téli pihenőidőt és kergetnénk a napokat, hogy legyünk túl a betakarításon. Aztán az is eljön, sürgetés nélkül is. Megnyugszik az ember, hogy ismét sikerült, összefogtunk, megcsináltuk, megoldottuk. Jó kis csapatunk van, immár évek óta: jó látni, ahogy mindenki megtalálta benne a maga feladatát és kihívását, mindenki a legjobb tudása szerint tesz hozzá az eredményhez, és ezért hálásak vagyunk mindenkinek. Mindig is hittem az emberi kapcsolatok erejében, és egyre inkább azt gondolom, minden ezen múlik. Csodákat lehet tenni egy jó csapattal, ezért dolgozunk, csak így érdemes dolgozni.

És aztán eljön az ősz, az ismételt tápanyagutánpótlás - persze a tavaly olyan remekül bevált trágya már nem kapható...., túl egyszerű lenne ugyanazt csinálni. Így aztán megoldunk, és bízunk benne, hogy továbbra is jó úton járunk.

 

Most tél van, lehullott az első hó, csodálatos a táj, minden mozdulatlan, de mi tudjuk, mi minden lakozik a földben, és mi vár ránk 2019-ben! Csupa jó! :)

Kaszálás 5.0

És... ismét ideértünk, ismét korábban lesz a kaszálás, már meg sem lepődünk, csak rohamtempóban szervezünk és sűrűn imádkozunk, hogy kitartson a jó idő, és rendben bevigyük az összes lekaszált növényt a lepárlóba. Menni fog, tudom, ismét :)
UI: már rutinból..

Az arany május

Eddig nagyon szépen alakul az idei termés :) hála a mostanra igazán profi tápanyag utánpótlásnak, fantasztikusan zöldek és erőteljesek a növényeink. Csak így tovább természet!

Ma 4 éve

Ma ezt dobta fel a Google :)
4 éve ilyenkor elszántan küzdöttünk, kevesen hittek bennünk, de győztünk! Egy életre szóló lecke volt, köszönjük FIG :)
Sok csapatban dolgoztam már, de ennyi jó embert még sosem találtam, szóval van valami ebben a "kint dolgozunk a természetben, együtt a természettel" dologban.
Remélem, még jó pár évünk van ezeken a földeken.
 

Őszi munkák

Az extra korai (június) kaszálás ismét megcsillantotta a reményt, hogy hátha idén kétszer is tudunk kaszálni. Nos, bele kell törődjek, hogy ezen a klímán, öntözés nélkül ez nem fog soha megvalósulni.
Az ültetvény szép, újrahajtott, bokrosodik, és várja a jövő évet.
Addig is igyekszünk gyommentesen tartani, és már előkészítettük az őszi tápanyag kiszórást.

Betakarítás 4.0

Hihetetlen belegondolni, hogy már a 4. betakarítások vagyunk túl. Első évben augusztus elején kaszáltunk, második évben július közepén, tavaly június legvégén, most pedig június 20. elképesztő. Mi vagyunk az elsők az országban, ahol a lepergéstől való állandó félelmünkben, egyre korábban kaszálunk.

Az eredmények ismét minket igazoltak: annak ellenére, hogy a szakirodalom a minimum 50%-os virágzást jelöli meg, mint a betakarítás kezdete, nálunk idén kb. 10-15%-on voltunk.
A terület rettenetesen száraz, homok. 1-2 nap kánikulát sem tud tolerálni a növény, de ez van, ezzel kell főznünk.
És akkor még itt van a bérmunka kiszámíthatatlansága, az üzem fogadó képessége stb. Így én akkor vagyok nyugodt, ha benn van a teljes mennyiség. Mint most. Így már jöhet a nyár.

Zöldülünk

Néhány fotó az idei tavaszról. A Green Active megtette a hatását :)

A tavasz mindig ugyanolyan?

Ismét kitavaszodott, és mi újult erővel várunk bele a kinti munkákba. Nagy része már rutin. Az idei évünk nagy kihívása a talajerő utánpótlás kérdése. A hosszú tél (melyet végigaggódtam a fagyok miatt) bőven adott alkalmat az elmélyülésre, a kutató munkára.
A győztes a Green Active lett, a Marha-Jóval szemben. Nagy előnye a magas N tartalma, és a relatíve alacsony kg/ha igénye. A biokontroll jóváhagyta, már "csak" ki kell juttatni.

Itt az ősz...

Ismét eltelt egy év. Hihetetlen, ez már a 4. Mintha ma lett volna, hogy belevágtam, és mégis mennyi minden történt. Néha úgy érzem, dupla annyi, mint normális esetben.
Ismét lezártuk az évet, megvan az utolsó kultivátorozás, kiirtottuk a nagyon durva gyomok legtöbbjét, tavasszal lehet új kapákat venni, úgy elkoptak, de hát aki csak vassal tud védekezni, az nem tehet mást :-)
A méhek telelnek, már ott sincs munka, így végre jöhet egy kis pihenés.

Betakarítás 2016.

Istennek hála elérkeztünk ide: bebizonyosodott, hogy érdemes volt. Minden egyes kimerítő nap, minden egyes aggodalom, és legfőképp a kitartás! Az idő minket igazolt: soha rosszabb évet! Ha így tudjuk folytatni, nem lesz okom panaszra :-)

Profin megszerveztük a betakarítást, minden zökkenőmentesen ment, mindenki tudta a dolgát, mindenhol ott tudtam lenni, és mindre tudtam figyelni. Az üzem toporogva várt minket, és azonnal kezdték a főzést, a Biokontrolltól éppen időben megkaptuk a minősítést, így 2016-ban már 100%-osan ökológiai minősítésű oregánót termesztünk. Határ a csillagos ég!

A szorgos kis méhek

Egy jó tanács a méhekhez, elengedhetetlenül fontos nekik a megfelelő nagyságú méhlegelő, ami legyen minél közelebb, hiszen különben utazással töltik az időt (ahogy én).
Isteni lett az idei akác mézünk, bár lehetne sokkal-sokkal több is, de nem akarok elégedetlen lenni.

Biokontroll ellenőrzés

Ma járt nálam a Biokontroll egyike ellenőre, és olyan hihetetlenül segítőkész és profi volt, hogy visszaadta a hitemet minden nehézség ellenére, amiből így májusban, a gyomoknak és a rajzásnak köszönhetően, nincs hiány. Néha azt sem tudom, hol legyek, melyik fontosabb. Mindkettő!

BIO - Talajjavítás, lombtrágya

Végre megtaláltuk, mi lesz az a lombtrágya, amit érdemes és lehetséges kijuttatnunk. A Huminisz termékcsalád mellett döntöttünk, hosszas kutatás után, és nagyon remélem, hogy nem nyúlunk mellé.
Abba már beletörődtem, hogy amíg ezen a földön gazdálkodok, soha nem lesz olyan termésátlagom és olyan kinézetű növényem, mint néhány más origásnak, mondjuk a Balaton-felvidéken, pláne, ha nem is biogazdák, de azt azért látnom kell, hogy kezd kimerülni a talaj. A lehetősége viszont erősen korlátozottak, mind anyagilag, mind pedig a kijuttatás terén. De bízom benne, hogy a lombtrágya megoldás lesz, és azt mi magunk ki tudjuk juttatni a kistraktorral és egy kölcsön szóróval.

Kihajtás

Ez az év is elkezdődött. A kis traktor tökéletesen működik, már alig bírtam kivárni, hogy elkezdjük művelni a területeket. A sorközökkel elég sokat bajlódok, pontosabban a kapatagok beállításával, de sajnos ez az ára a gyakorlatlanságnak, amit már a telepítéskor is éreztünk. Ferde sorokba nagyon nehéz szép munkát végezni, de persze nem lehetetlen :-)

Íme az eredmény:

Télre készülünk

Az oregánó egy csodálatos növény, minden évben elképeszt a megújulási képessége. A kaszálás után úgy tűnt, mintha kiszáradt volna (ilyen száraz nyarunk régen volt). De eltelt 1 hónap, majd kettő, és még annak a reménye is megcsillant, hogy talán lesz még egy kaszálás.

Aztán végül az nem lett, viszont a kultivátorunk és a kis traktor tökéletesen működik, Különböző méretű kapák kellenek az eltérő telepítés miatt, de mindkettő remekül funkciónál. Ha ezt már kezdetben is tudtuk volna, nem ilyen évünk lett volna...

Így megy tehát a télbe az ültetvény, és újult erővel és bizakodással várjuk a 2016-os évet, ami tudom, hogy végre jó lesz! Megdolgoztunk érte!

A saját méznek nincs párja

Az idei évünk sajnos a méhek fejlesztése szempontjából nem alakult túl jól. Eredetileg szerettem volna felfejleszteni 15-20 családra, ennek azonban alapvető feltétele a rendelkezésre álló nektárflóra (mennyivel szebb szó ez, mint a méhlegelő).
Így aztán türelmesek vagyunk. Egyelőre annak is örülünk, hogy a családi fogyasztást fedezi ez a 7-10 méhcsalád (mikor mennyi), a TCS vezetője pedig nagyon rendes, tag vagyok, de nem kell Jánoshalmára elvinnem a kevéske kis mézemet, megehetjük, aminek a gyerekek nagyon örülnek, mint a mellékelt ábra mutatja :-)

Betakarítás

Befejeztük az idei betakarítást. Beszereztük hozzá a saját eszközöket abban bízva, hogy így, különös gondossággal eljárva csak a legjobb lehet. Nos, ez nem bizonyult igaznak.
Túl későn kaszáltunk, túl lassan kaszáltunk, nem kaptuk meg kellő időben a kölcsönkért rendsodrót, és persze a bálázó sem tudott akkor jönni, mikor kellett volna. Jött viszont egy szélvihar, így hajnalban újra elvégezhettük az előző napi munkát.
Vérrel-verejtékkel, de végül betakarítottunk. Nos, ezt a tapasztalatot eltesszük, és jövőre - ha már idén nem - profitálunk belőle.

Azok az öntörvényű méhek

Nagy a készülődés mifelénk: jövő hét elején pergetjük a hárst (vaddohánnyal keverve) és visszük le a méheket az oregánóra. Ma körbejártam a területet: a délkeleti oldalán vaddohány virágzik, az északnyugatin pedig egy tekintélyes napraforgó tábla van. És akkor még nem beszéltem a rengeteg vadon termő növényről, és a virágzó gyomokról, mert bár 30-val tisztítási kötelezettsége van minden földhasználónak/tulajdonosnak, hát, vannak érintetlen területek. Kíváncsi vagyok tehát, hogy a nagy gondosságunk ellenére (frissen pergetett kereteket viszünk fel, a kaptárak az oregánó közepén lesznek stb.) milyen mézet fognak produkálni a kis öntörvényű méheink. Ma megfigyeltem, hogyan veszi a nektárt a méh a virágból, hát, egyértelmű, hogy a vaddohányból könnyebb neki...

Oregánó

Vaddohány

  

Május = vadrepce

Sokáig úgy tűnt, az idei gondos munkának köszönhetően, idén nem kell bajlódnunk a vadrepcével. De úgy látszik, nincs május vadrepce nélkül...

Május második hetében néhány napig nem tudtam kimenni az ültetvényre, éjjel már nem sok értelme lett volna, és ezalatt kaptunk két részletben kb. 8 mm esőt. 6 nap múlva a sárgán vigyorgó vadrepce fogadott 2 hektáron (de legalább nem 5,5-en). Egy napot tudtunk dolgozni ellene, aztán jött 5 esős nap, összesen 45 mm esővel. De most már ismét lehet dolgozni, és küzdeni, és hamarosan már csak emlék lesz a repce. Győzni fogunk!

Az új telepítés...

... és a régi